Az igazi Karácsony

Messze, az emberi történelem hajnala óta a több ezer (tízezer) éves civilizációk megfigyelték a Nap ciklusosságát. A téli napfordulón, december 21-én a leghosszabb az éjszaka. A természeti népek ezen az éjjelen virrasztottak, várták és segítették különböző szertartásokkal a fény születését. E naptól kezdve már nyúlik a nappali órák száma. Ez az év legfontosabb ünnepe. Erre épül rá a fiatal kereszténységben Krisztus születése. A magyarságnak és rokonainak a Kerecsen ünnepe. A fényhozó madár, a kerecsen sólyom.

Egy videó a mi közösségünk ünnepléséről:

Kegyelmekben gazdag Karácsonyt kívánunk mindenkinek!

Intelmek, vagyis inkább tanuljunk a más kárán!

Maradjunk a talajnál, hogy mi is zajlik a nagyvilágban.

Megesszük a világot?

Svájcban a kenyérgabona 4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek éheznek. A francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra. Spanyolország legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb, mint Luxemburg és Hollandia együtt- a világban mégis 5 percenként hal éhen egy gyermek. A világ élelmiszer termelése és elosztása katasztrofális szintre jutott. A 3000 kilométerről importált paradicsom olcsóbb, mint a hazai. A legtöbb élelmiszert génmódosított szójával dúsítják. Hova vezet ez a folyamat? Az emberiség élelmiszer ellátása nem több, mint néhány tucat multinacionális cég versengésének színtere?

A világ ma szója, rizs, kukorica, pityóka és ezek génmódosított változatainak az evője:

Ezen cégek megengedhetik maguknak, hogy akár fel se tüntessék, hogy termékeikben génmódosított növényeket használnak!

Két milliárd hektár termékeny föld sivatagosodott el az ember miatt, ennek fele a huszadik század terménye és folytatódik 10 millió/ha ritmusban. Franciaországban 90 százalékos minőség romlás van jelen, 40t/ha termőtalajt veszít el évente. Marokkó 100-at, Svédország 10-et, Spanyolország 60-at. A paradicsomban 18 különböző spray van, a hagymában 21-és ez csak maga a növényben. Erre rá jön még a talajjavítás és a tárolás adalékanyagjai! Romániában még megvan a 30-60 centiméteres humusz.

Megoldás? Permarkultúrás módszer.

A talajról: Humusz- Humidité- Humanité- Humilité!

Hagyjuk el az ásást! Az aerob baktériumok a talaj felső 5 cm-ben élnek, míg az anaerobok az alsó felében. Egy kávéskanál termőtalajban 7 milliárd mikroorganizmus van. A gombák, rovarok 80%- a ebben a felső 5- 10 cm-ben élnek! A giliszták akár 4%-ot is tudnak emelni egy agyagos talaj humusztartalmán. Ásással a giliszták munkája zavarodik meg teljesen- kitör a szén a felszínre, és elillan CO2 formájában. A komposzttal nem a növényt etetjük, hanem a talajt.

Nálunk: 40/60 arányban a biomassza a földfelszín felett-alatt van, főleg bakteriális talaj. A gombák 300 ezer faj körül vannak felfedezve; látható részük 2%! Képesek szétszedni a káros molekulákat, majd összerakják, hogy a növények felvehessék azokat.

Kőolajteszt: kőolaj hulladékba áztatva a szalmabálát, komposzttal rátelepítve a gombákat- képesek felbontani a szennyeződést- ezután porrá őrlés- visszaszórás az erdőbe épületfáknak szánt ültetvény alá! Szétbomlasztják a termeszeket is. Csak 5% ismert a gombák és fák közötti kapcsolatoknak. 1993-as tanulmányban mértek 6,5 km-es gombafonalat is a földben; éveinkben dns teszttel bizonyítva van, hogy egy gombafonal elmehet akár 60 km-re is. Mi történik a szántással?...

Nálunk, ami a hátrány (tél), az előny: minden tavasszal egy új, friss kezdés; mivel minden lehull ősszel, csak keveset kell a talajképzéssel törődni; télire hőtárolás nappal és éjjel hő leadás. Csak 90 napos terménynövekedés évente, de szépen el lehet ezt nyújtani úgy tavasszal, mint ősszel.

A komposzt: A műtrágya 80 hónap, trágya 6 év, komposzt 17 év alatt mosódik ki a talajból. A természet hidegen komposztál.

Komposzt lerakás évente:fél hektárra 30 perc. Egy teáscsésze komposzt elég a zöldség felnevelésére; 2 köbméter komposzt 10 árra, elég egy év élelem előálítására egy személynek 6 óra alatti kiszórással!

Egyharmad trágya (N forrás), kétharmad széna-szalma (C forrás), aktivátor kell a komposztba. Az ideális érés 55C- fokon történik.

Komposzthernyó farm létrehozása: körforgással egy fa körül mindig hozzáadva a friss hulladékot és kivéve a másik felén a kész humuszt; a fa hasznosítja a folyamat levességét.

III. FEJEZET: Talajelemzés

A terület földrajzi behatárolása után a második legfontosabb tevékenység a talaj elemzése. Hogy miért? Az én elemzésem és a fényképek utáni leírásban a válaszok megtalálhatóak.

30 centiméter humusz, majd alatta jó minőségű- változó vastagságú agyagos réteg

Helyenként kövesebb, de az agyag itt is jelen van

Vízben feloldottam egy kis adag termőtalajt.
Ülepedés után látszik, hogy nagyjából fele-fele arányban van a talaj és a durvább részek, melyek a laza szellős szerkezetet biztosítják. A felső iszapréteg elhanyagolható.
Az ilyen talajszerkezet nagyon jó minden növény gyökérzetének és jó a víztároló képessége is.

Két milliméteres rostálás után.
Vízben oldott és leülepedett agyagminta.
Minősége, összetétele tapasztásra, építésre kiváló: fele finom agyag, fele homokos rész. Ha kevés lenne a homok, akkor száradás után repedezne, ha több akkor nagyon porlana.

Golyó, lepény és szappan vastagságú gyúrt minták szárítás előtt.

Kiszáradás után mintaelemzés: látható, hogy nem repedezett, se nem porhanyós.

A termőtalajon kívül a területen található agyagot is elemeztem, mivel építésre a fával együtt nagyon alkalmas, és helyben van.

Egészséges talaj, egészséges táplálék

A talajélet gondoskodik arról, hogy a talaj érett, morzsás szerkezetében a növények természetes állapotukban növekedhessenek, tárolódjon az elegendő levegő-, nedvesség- és humusz-tartalom, valamint az ásványi (makro-mikro) elemek együttese, amelyek összességben és a megfelelő időben rendelkezésre állnak a növények táplálására.

Minden természetes eljárás, amely a talajt termékenyen tartja, a növények és állatok egészségét, és végül a saját egészségünket szolgálja. Az egész rendszer a talaj-növény-állat-ember tápláléklánc alapját jelenti, amelyek a magas minőségű, csak az ökológiai gazdálkodásban megvalósítható színvonala biztosíthatja, az egészséges táplálékon keresztül, a kiváló emberi teljesítményeket és a hosszú, tartalmas életmódot.

Mindezek alapján az egészséges táplálék a természetes tápláléklánc keretében megtermelt, tápláló- és hatóanyagokban gazdag, valamint biológiai aktív anyagokkal és élvezeti értéket adó tulajdonságokkal telített, de toxikus anyagoktól mentes alapanyagokon alapul, továbbá a tárolás, feldolgozás és forgalmazás folyamatában semmilyen káros és durva behatás, valamint szintetikus vegyszer-kezelés nem történik. Ezen feltételeket csak az ellenőrzött ökogazdálkodás tudja biztosítani.

Az egészséges talaj a természet fajokban leggazdagabb környezeti rendszere (ökoszisztémája).

A gombák és algák, a baktériumok és sugárgombák a legfontosabb, de emberi szemel nem látható részei a talajéletnek. A nagyobb talajélőlények, mint pl. az ugróvillások, atkák, bogarak és a legszembetűnőbbek, a földigiliszták azok, amelyek finoman összehangolt tevékenységükkel tápanyagot szállítanak a növények gyökereinek.

Ahhoz, hogy feladatukat elvégezhessék a talajélőlényeket – haszonállatainkhoz hasonlóan – etetnünk kell. Szerves trágyával, tarlómaradványokkal és zöldtrágyával energiában gazdag tápanyagot adunk a talajba. Mindenekelőtt az élő növények adnak gyökerükkel folyamatosan fontos szerves vegyületeket a talajnak.

Legfontosabb a növekedési folyamatok körforgalmában a Nap energiájának szétosztása a talajban, a gyökereken keresztül. Ha a talajélőlények szerves-anyag-ellátásában zavar keletkezik, lanyhul a talajélet. A fajok egyensúlya megbomlik, betegségek lépnek fel, ill. már nem nyomhatók el – a talaj terméketlen lesz.

Most már köztudott, hogy a jó biotalaj – és az érett komposzt is – a mikrobák, a parányi élőlények szinte elképzelhetetlenül nagy mennyiségét tartalmazza. Kiváló minőségű kerti talaj vagy komposzt egy-egy grammjában a talajlakó mikroorganizmusok – baktériumok, penészgombák, sugárgombák, amőbák, algák stb. – millióit lehet kimutatni. A legújabb műszerekkel már 20 milliárd mikrobát is sikerült megszámlálni. Ez annyit jelent, hogy egy maréknyi, jól beérett föld több élő szervezetet tartalmaz, mint ahány ember él a Földön! A parányi élőlények szorosan együttműködnek, szimbiózisban élnek a növény legfinomabb hajszálgyökereivel. Táplálékuk a humusz, az elkorhadt, lebomlott, majd bonyolultan újraépült szerves-anyagok összessége.

A szabad természetben ezer évig is eltarthat, míg 2,5-3 cm vastagságú humuszréteg kialakul.

Érdemes elgondolkodni azon, Földünk felülete és magja között több ezer kilométer a távolság, és óriási tömegéből mindössze 10-30 cm vastagságú a humusztartalmú talajréteg; ez a vékonyka kis réteg teszi lehetővé az emberiség létfenntartását, ebből kell minden táplálékot előteremteni. Ez a 30 centiméteres réteg dönti el az emberiség sorsát! Így már érthető, hogy mennyire fontos feladat a humusz megőrzése és gondozása.

Ha abból tudunk kiindulni, hogy a talaj – az anyaföld – nem élettelen anyag, önként adódik az a kérdés, hogy mi is tulajdonképpen a talajlakó élőlények feladata és funkciója? Előbb már említettük, hogy részt vesznek a szerves anyagok elbontásában és új humuszvegyületek felépülésében. Azt azonban, hogy mi mindenre képesek a talajmikróbák, csak az utóbbi évtizedekben fedezték fel. A penészgombák és az élesztők különböző ferment-anyagokat (enzimeket) termelnek, amelyek a keményítőt, a zsírokat, a cellulózt és az egyéb szerves anyagokat lebontják, feloldják. Minden egyes mikrobasejt tartalmaz olyan ferment-anyagokat, amelyek a biológiai folyamatokat szabályozzák, Új anyagok fölépülését segítik elő. Megállapították, hogy a mikrobákban minden fehérje a növények számára felvehető ferment-fehérje formájában van jelen. Ez a körülmény igen nagy jelentőségű, nem csupán a növények, hanem az ember és az állatok szempontjából is.

Az ember egészségi állapota végső soron a talaj minőségétől és termőképességétől függ. Hogy ne a növényeket, az állatokat és az embereket kelljen gyógyítanunk, vissza kell adni az anyaföldnek a humuszt és vele a talajéletet.