Intelmek, vagyis inkább tanuljunk a más kárán!

Maradjunk a talajnál, hogy mi is zajlik a nagyvilágban.

Megesszük a világot?

Svájcban a kenyérgabona 4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek éheznek. A francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra. Spanyolország legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb, mint Luxemburg és Hollandia együtt- a világban mégis 5 percenként hal éhen egy gyermek. A világ élelmiszer termelése és elosztása katasztrofális szintre jutott. A 3000 kilométerről importált paradicsom olcsóbb, mint a hazai. A legtöbb élelmiszert génmódosított szójával dúsítják. Hova vezet ez a folyamat? Az emberiség élelmiszer ellátása nem több, mint néhány tucat multinacionális cég versengésének színtere?

 A világ ma szója, rizs, kukorica, pityóka és ezek génmódosított változatainak az evője:

Ezen cégek megengedhetik maguknak, hogy akár fel se tüntessék, hogy termékeikben génmódosított növényeket használnak!

Két milliárd hektár termékeny föld sivatagosodott el az ember miatt, ennek fele a huszadik század terménye és folytatódik 10 millió/ha ritmusban. Franciaországban 90 százalékos minőség romlás van jelen, 40t/ha termőtalajt veszít el évente. Marokkó 100-at, Svédország 10-et, Spanyolország 60-at. A paradicsomban 18 különböző spray van, a hagymában 21-és ez csak maga a növényben. Erre rá jön még a talajjavítás és a tárolás adalékanyagjai! Romániában még megvan a 30-60 centiméteres humusz. 

Megoldás? Permarkultúrás módszer.

A talajról: Humusz- Humidité- Humanité- Humilité!

Hagyjuk el az ásást! Az aerob baktériumok a talaj felső 5 cm-ben élnek, míg az anaerobok az alsó felében. Egy kávéskanál termőtalajban 7 milliárd mikroorganizmus van. A gombák, rovarok 80%- a ebben a felső 5- 10 cm-ben élnek! A giliszták akár 4%-ot is tudnak emelni egy agyagos talaj humusztartalmán. Ásással a giliszták munkája zavarodik meg teljesen- kitör a szén a felszínre, és elillan CO2 formájában. A komposzttal nem a növényt etetjük, hanem a talajt. 

Nálunk: 40/60 arányban a biomassza a földfelszín felett-alatt van, főleg bakteriális talaj. A gombák 300 ezer faj körül vannak felfedezve; látható részük 2%! Képesek szétszedni a káros molekulákat, majd összerakják, hogy a növények felvehessék azokat. 

Kőolajteszt: kőolaj hulladékba áztatva a szalmabálát, komposzttal rátelepítve a gombákat- képesek felbontani a szennyeződést- ezután porrá őrlés- visszaszórás az erdőbe épületfáknak szánt ültetvény alá! Szétbomlasztják a termeszeket is. Csak 5% ismert a gombák és fák közötti kapcsolatoknak. 1993-as tanulmányban mértek 6,5 km-es gombafonalat is a földben; éveinkben dns teszttel bizonyítva van, hogy egy gombafonal elmehet akár 60 km-re is. Mi történik a szántással?... 

Nálunk, ami a hátrány (tél), az előny: minden tavasszal egy új, friss kezdés; mivel minden lehull ősszel, csak keveset kell a talajképzéssel törődni; télire hőtárolás nappal és éjjel hő leadás. Csak 90 napos terménynövekedés évente, de szépen el lehet ezt nyújtani úgy tavasszal, mint ősszel.

A komposzt: A műtrágya 80 hónap, trágya 6 év, komposzt 17 év alatt mosódik ki a talajból. A természet hidegen komposztál. 

Komposzt lerakás évente:fél hektárra 30 perc. Egy teáscsésze komposzt elég a zöldség felnevelésére; 2 köbméter komposzt 10 árra, elég egy év élelem előálítására egy személynek 6 óra alatti kiszórással! 

Egyharmad trágya (N forrás), kétharmad széna-szalma (C forrás), aktivátor kell a komposztba. Az ideális érés 55C- fokon történik. 

Komposzthernyó farm létrehozása: körforgással egy fa körül mindig hozzáadva a friss hulladékot és kivéve a másik felén a kész humuszt; a fa hasznosítja a folyamat levességét.